7És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké. (1Kor 15,45.47)
29Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra. (Jób 34,14.15) 30Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét. (Zsolt 19,15) 8Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni. (Zsolt 62,9.10;146,3-5; Jer 17,5.7) 9Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni. (Zsolt 88,6.7; Ésa 27,19) 4Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei. (1Móz 3,19; Préd 12,9)